Papagájalakúak
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kea (Nestor notabilis)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Papagájalakúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Papagájalakúak témájú médiaállományokat és Papagájalakúak témájú kategóriát. |
A papagájalakúak (Psittaciformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, amelybe 3 család, 8 alcsalád, 83 nem és 443 faj tartozik. A „papagáj” név valószínűleg a Közép-Afrikában élő timnehektől származik: ők nevezik az egyik, vidékükön honos papagájfajt pampakajnak, ami nyelvükön fecsegő-locsogót jelent.
Tartalomjegyzék
Előfordulásuk[szerkesztés]
Európában és Észak-Amerikában nem fordulnak elő, de több fajuk közkedvelt díszmadár. Trópusi és szubtrópusi területek lakói.
Megjelenésük[szerkesztés]
Felső csőrkávájuk rövid, az orrnyílások környékét bőrszerű viaszhártya borítja. Kampósan ívelt csőrük fölső kávája ízülettel kapcsolódik a homlokcsonthoz, így fölfelé mozgatható – alsó csőrkávájuk viszont nem mozgatható. A kemény héjú terméseket a csőrkampóban levő reszelőlécekkel törik fel; ebben erős nyelvük segíti őket.
Két lábujjuk előre áll, az első és a negyedik hátrafordítható. Tollazatuk látványos, élénk színű, gyakran tarka.
Életmódjuk[szerkesztés]
Növényevő madarak. Mászáshoz csőrüket is használják. Lábuk nem csak a mászást szolgálja; sok faj a táplálékot is azzal emeli csőréhez. Növények termésein, főként magvakon élnek.
Állandó (nem költöző) madarak. Több faj jó hangutánzó.
Az összes madárrend közül a papagájalakúak a leghosszabb életűek.[2]
Szaporodásuk[szerkesztés]
Általában fák odvaiban költenek; a tojásból csupaszon kibújó, fészeklakó fiókákat a két szülő közösen gondozza.
Felhasználásuk[szerkesztés]
Kedvelt díszmadarak, olyannyira, hogy begyűjtésük több fajt a kipusztulás szélére sodort – ezek most védettek.
Rendszerezésük[szerkesztés]
A rendbe az alábbi családok tartoznak:
- kakadufélék (Cacatuidae) – (GR Gray, 1840)
- papagájfélék (Psittacidae) – (Illiger 1811)
- lórifélék (Loriidae) – (Selby, 1836)
- nesztorpapagáj-félék (Nestoridae)
- bagolypapagáj-félék (Strigopodidae)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Miskolc Városi Vadaspark tájékoztatója
- ↑ Joanna Burger: Madarak: Képes enciklopédia, Ventus Libro Kiadó, (2008) ISBN 9789639701335
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 493. o. ISBN 9639257117
