Haifa
| Haifa חיפה |
|||
|
|||
| Héber neve: חיפה | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Körzet | Haifa körzet | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Joná Jaháv | ||
| Irányítószám | na., öt számjegyű | ||
| Körzethívószám | (+972) | ||
| Testvértelepülései | lásd a fejezetben | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 265 600 fő (2009. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | IST, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′Koordináták: é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′ | |||
| Haifa weboldala | |||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat.
|
|||
Haifa (héberül: חיפה Heifá arabul: حَيْفَا
Hajfá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.[2] Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.[3] A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. Izrael legbékésebb városa; keresztények, muszlimok és zsidók között ritka az összetűzés.[4]
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa (lásd:perzsia), majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztény szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.
Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:
- 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
- 1914-1918 az első világháború a palesztinai mandátumon átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
- 1920-1948 a palesztínai mandátum része;
- 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a Kármeliták. A hegyen található a Kármelita Kolostor és Illés barlangja.
- A bahái kert, mely Izrael leglátogatottabb botanikus kertje a Bahái Világközpont területén.[5][6]
- A német protestáns templomos mozgalom (nem tévesztendő össze a középkori, azonos nevű lovagrenddel) piros cseréptetős városnegyede. A Ben Gurion út mentén elterülő kávéházak, éttermek és butikok a város szórakozónegyedének központja.
- Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.
Városkép[szerkesztés]
Testvérvárosok[szerkesztés]
|
|
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ http://www.cbs.gov.il/population/new_2010/table3.pdf
- ↑ http://www1.cbs.gov.il/shnaton62/st02_16.pdf
- ↑ Haifa Port. (Hozzáférés: 2007. május 5.)
- ↑ http://www.jpost.com/Christian-News/Hijabs-kippahs-and-Santa-hats-the-Haifa-Festival-of-Festivals-384800
- ↑ A bahá’í kertek
- ↑ Turista információk a botanikus kertről
Könyvek[szerkesztés]
- Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32.oldal IIB4; 78.oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2
|

