Acetilkolin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
|||
 |
|||
| Acetilkolin | |||
| IUPAC-név | |||
| 2-acetoxy-N,N,N-trimethylethanaminium | |||
| Kémiai azonosítók | |||
| CAS-szám | 51-84-3 | ||
| PubChem | 187 | ||
| DrugBank | EXPT00412 | ||
| ATC kód | S01EB09 | ||
| Gyógyszer szabadnév | acetylcholine | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Acetylcholini chloridum | ||
|
|||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C7H16NO2 | ||
| Moláris tömeg | 146,21 g/mol | ||
| Farmakokinetikai adatok | |||
| Biológiai felezési idő |
kb. 2 perc | ||
Az acetil-kolin, röviden ACh (CH3COOCH2CH2N+(CH3)3) az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula. Mind a perifériás, mind a központi idegrendszerben ingerületátvivő anyagként működik, sok fajban, köztük az emberben is. Az acetil-kolin az autonóm ganglionok neurotranszmittere.
Kémia[szerkesztés]
Az acetil-kolin az ecetsav és a kolin észtere (2-acetoxi-N,N,N-trimetil -etán-aminium). Elsőként Henry Hallett Dale azonosította 1914-ben a szívre gyakorolt hatását. Otto Loewi állapította meg róla, hogy neurotranszmitter, aki először a vagusstoff nevet adta neki, mivel a bolygóidegből (nervus vagus) választódik ki.
1936-ban mindketten Nobel-díjat kaptak munkájukért.
Források[szerkesztés]
- William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963-241-783-6
- Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5
- Richard S. Snell: Clinical neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.6th 2006) Philadelphia, Baltimore, New York, London. ISBN 978-963-226-293-2
- Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
 |
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
