Plovdiv

	Plovdiv (Пловдив)
	Plovdiv látképe
; Plovdiv címere	; Plovdiv zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Plovdiv
Rang	város
Alapítás éve	i. e. 7. század
Polgármester	Ivan Totev (GERB)
	Népesség
Teljes népesség	333 206 fő
Népsűrűség	3352 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	164 m
Terület	101 km²
Időzóna	CET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Plovdiv Pozíció Bulgária térképén
	é. sz. 42° 08′, k. h. 24° 45′Koordináták: é. sz. 42° 08′, k. h. 24° 45′
	Plovdiv weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Plovdiv témájú médiaállományokat.

Plovdiv (bolgárul: Пловдив, törökül: Filibe) Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján. Régi magyar neve Filippopoly vagy Filipápoly volt. Plovdiv Észak-Trákia kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja.

Földrajz[szerkesztés]

Plovdiv a Felső-Trák-alföld legnagyobb városa.^[1]

Története[szerkesztés]

Plovdiv ősi város, az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amit i. e. 342-ben Makedóniai Fülöp, Nagy Sándor apja foglalt el, s nevezett el Philippopolisznak, amely névalakból ered a régies magyar elnevezése is. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de az első dunai bolgár birodalom része csupán 815-ben lett.

A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1362-ben foglalta el, de mindvégig a bolgár kultúra fellegvára. Az oszmán korban egyébként Filibe volt a neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett. 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.

Gazdasága[szerkesztés]

Trákia elsősorban mezőgazdasági vidék. Fontos szőlő-, gyümölcs- és rózsatermő terület. Mindezek miatt a gazdaság motorja az élelmiszerfeldolgozás. Ám gépipara, textilipara és vegyipara is jelentős. Több mint 200 műemléke miatt fontos turisztikai célpont is.

Látnivalói[szerkesztés]

Legrégebbi épen maradt műemlékei a római korból, a második századból valóak. Ilyen a római színház és a stadion.

Az óváros a bolgár reneszánsz elnevezésű stílus remek épületeivel tele. Ezek a fából is épült házak a bolgár öntudatot vannak hivatva szimbolizálni. Jellegzetesek 19. századi vallási épületei: ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája is.

A vasútállomás épületét a híres török építész, Mimar Kemaleddin Bey tervezte.