Donald Trump

Donald Trump
Donald John Trump
Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 2017. január 20.
Alelnök(ök)	Mike Pence
Előd	Barack Obama
Született	1946. június 14. (70 éves) New York, New York
Párt	Republikánus Párt
Szülei	Mary Anne MacLeod Fred Trump
Házastársa	Ivana Trump (1977–1992) Marla Maples (1993–1999) Melania Trump (2005)
Gyermekei	Donald Trump Jr. Ivanka Trump Eric Trump Tiffany Trump Barron William Trump
Foglalkozás	üzletember, politikus
Iskolái	Fordham University The Wharton School The Kew-Forest School New York Military Academy
Vallás	presbiteriánus
Díjak	Star on Hollywood Walk of Fame (2007. január 16.) Jewish National Fund Tree of Life Award (1983, Jewish National Fund) Arany Málna díj a legrosszabb mellékszereplő színésznek (Ghosts Can't Do It, 1990) Ellis Island Medal of Honor (1986) Az év embere (2016, Time, Angela Merkel)
www.whitehouse.gov
Donald Trump aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Donald Trump témájú médiaállományokat.

Donald John Trump (New York, 1946. június 14. –) amerikai üzletember, politikus, író és médiaszemélyiség. Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke. Karrierjét a The Trump Organization vállalat elnökeként építette fel. 2017. január 20-án, elnöki esküjét követően lépett hivatalba hazája 45. elnökeként. Trump gazdag üzletemberként és harsány médiaszemélyiségként lett ismert, ezt követően lépett politikai pályára, ahol azonban rögtön elnökjelöltnek jelentkezett be, így Dwight D. Eisenhower óta Trump lett az első amerikai elnök, aki elnökségét megelőzően semmilyen politikai tisztséget nem töltött be, egyúttal az eddigi legidősebb és leggazdagabb hivatalba lépett elnök. Politikai kampányát és elnökségének kezdetét botrányok sorozata kísérte, elemzők szerint populista és demagóg ígéretekkel nyerte el az elnökséget, amit jelentős tiltakozásokkal és konfliktusokkal teli elnöki időszak követett.

Életpályája

Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke és Donald Trump 1987-ben

Apai nagyapja, Frederick (sz. Friedrich) Trump német bevándorlóként 1885-ben érkezett az Egyesült Államokba. Fred Christ Trump és Mary Trump gyermekeként született 1946-ban New Yorkban, Queensben, öt testvér közül másodikként. Tanult a Fordham Egyetemen, a Wharton Schoolban és a Pennsylvania Egyetemen is. Apja cégénél tanulta ki az ingatlanos szakmát, s jelentős ingatlanvagyon birtokában kezdett egyre nagyobb szabású vállalkozásokba. 1971-ben költözött Manhattanbe, 1975-re pedig ő lett az általa Trump Organizationra keresztelt cég elnöke, mely mostanra már több mint 500 céget birtokol. A hetvenes években New Yorkot adósság és bűnözés sújtotta, a sok helyen lepukkant városban kezdett Trump ingatlanfejlesztésekbe, melyekhez adókedvezményeket is kapott. New York után a nyolcvanas években Atlantic Cityben kezdett kaszinók és szállodák építésébe, de az évtized végére az addig hitelekből építkező Trump csődbe ment. Ekkor számos érdekeltségétől megvált, de igazán az akkor hatályos amerikai adótörvények segítségével tudott kilábalni a bajból, melyek értelmében az 1995-ös adóbevallása alapján 900 millió dollárnyi veszteséget, amit korábban éveken keresztül görgetett maga előtt az előző három és azt követő 15 év adójából leírta. Ez évi több mint 50 millió dollárt jelent, tehát Trump 18 évig nem fizetett jövedelemadót. Ellenfelei szerint Trump ezzel egyszerűen adót csalt, ő maga azonban azzal védekezett, hogy csak élt a törvényes lehetőséggel. (Későbbi elnökjelölti kampánya során nem is hozta nyilvánosságra az adóbevallását, amit utoljára csak Richard Nixon tett meg.) 1994-ben megszerezte az Empire State Building 50%-os tulajdonrészét.

A kilencvenes években számos szórakoztatóipari vállalkozásban is rész vagy teljes tulajdont szerzett, többek közt a Miss Universe és Miss USA szépségversenyeket is az ő cégei rendezték meg, a rendezvényeken is rendszeresen részt vett. Trump amúgy is előszeretettel szerepelt a médiában: számos beszélgetős műsor vendégeként és különböző filmek kisebb-nagyobb epizódszerepei mellett The Apprentice ("A gyakornok") címmel még valóságshow-t is készített, melynek szintén rendszeres szereplője volt.

Üzleti érdekeltségei révén jelentős vagyonra tett szert, a vagyonát 2,9 és 3,7 milliárd dollár körülire becsülik, ő maga viszont tízmilliárdra teszi, ez azonban valószerűtlen. Gazdagságát nem is rejti véka alá, gyakran saját nevével díszített repülőivel utazik. Ez egybevág azokkal a véleményekkel, melyek szerint Trump lényegében a saját nevének sikeréből élt, vagyis hogy magát a „sikeres befektető” mintapéldányaként adta el mindenhogyan, olyan üzletekkel is, amelyek viszont idővel becsődöltek, így többek közt volt Trump nevét viselő, de mára megszűnt vodka, légitársaság, jelzálogbank és egyetem is, ez utóbbi esetében per is indult Trump ellen a volt diákok részéről, akiknek peren kívüli megállapodás szerint 25 millió dollárt fizetett, de a profiljába vágó kaszinóiból is több csődbe ment. A The Washington Post számításai szerint ha Trump egyetlen üzletet sem kötött volna a hetvenes évek vége óta és az akkori vagyonát S&P-részvényalapokba fekteti most 6 milliárdos vagyona lenne, ismerői szerint viszont Trumpnak fontosabb volt, hogy a neve egy épületen vagy címlapon szerepeljen, minthogy mennyi pénzt keres, ennek pedig kisbefektetői oldalról is voltak kárvallottjai, mikor egy üzlet emiatt nem tudott megmenekülni a csődtől. Trumpnak 2016 végén 713 millió dollárnyi adóssága volt és 75 per zajlott ellene.

Nyilvánosan és a médiában gyakran viselkedik teátrálisan, szókimondóan, olykor hírességeket is kemény kritikával illet mind személyesen, mind az interneten keresztül. Több szexistának minősített kijelentést is tett. Egy ízben a Vietnamot megjárt John McCain szenátort – Barack Obama egykori kihívóját – is kritizálta, szerinte ugyanis az amerikai politikusok által hősnek tartott McCaint azért nem lehet hősnek tekinteni, mert elfogták Vietnamban, márpedig egy hőst nem fognak el. Trumpot ugyanakkor egy csontkinövés miatt nem sorozták be.

2000-ben kezdett politikai karrierbe – először demokrata, majd republikánus színekben – és már a 2012-es választásokon fontolgatta az amerikai elnöki posztért való indulást, de végül csak 2015. június 16-án jelentette be, hogy indul az elnökjelöltségért.

Elnökválasztási kampány

Donald Trump kampánybeszéd közben, a Republikánus Párt 2016-os elnökjelöltjeként

Miután elindult a Republikánus Párt elnökjelöltségéért a 2016-os amerikai elnökválasztáson, és 2016. július közepén meg is szerezte azt, ő lett a demokrata Hillary Clinton kihívója. Kampányának szlogenjévé az Újra naggyá tenni Amerikát (Make America Great Again) vált. A kampány során nemcsak a demokratákat, de a republikánus jelölttársait is sokszor illette kritikus szavakkal, amíg versenyben voltak.

Obama elnökével ellentétes nézeteinek többször élesen hangot adott, megkérdőjelezte Obama amerikai állampolgárságát. A választási kampányban meglepő és megdöbbentő kijelentéseket is tett, melyek nagy felzúdulást keltettek a fősodorbeli médiában. Nyilvánosságra hozták több korábbi a nőkkel szemben sértő kijelentését, ezen kívül szexuális zaklatással is vádolták. Trump vállalta, hogy falat épít a mexikói határra, melynek költségét Mexikóra hárítaná. Kijelentette, hogy hazája biztonsága érdekében kiutasítaná a muszlim bevándorlókat. Trump kritizálta a globális felmelegedésről szóló elméletet, melyet szerinte Kína vezetése talált ki, hogy így ösztönözze az Egyesült Államokat a gazdasági termelés visszafogására. Dicsérte a lánya szépségét, emellett arra is célzott, hogy akár még járna is vele, ha nem ő lenne az apja. A The New York Times 2016 januárjától októberig 282 olyan kijelentést gyűjtött össze, melyekben Trump jellemzően demokrata párti kötődésű személyeket vagy médiumokat kritizált a lap szerint becsmérlő stílusban a Twitteren. A kampány során több nő is azzal vádolta meg Trumpot, hogy korábban molesztálta őket, és ezeket a vádakat erősítette egy hangfelvétel is, amelyen Trump egy 2005-ben készült műsorban – nem tudván, hogy a mikrofonja be van kapcsolva – obszcén stílusban arról értekezett, hogyan próbált rámozdulni egy férjes nőre, hozzátéve, hogy ha híres és gazdag valaki, bármit megtehet. Trump a kikerült hangfelvételek miatt bocsánatot kért, az őt szexuális zaklatással vádoló nőkkel szemben viszont személyiségi jogi pert helyezett kilátásba. A botrányok miatt a Republikánus Párt több politikusa és ismert szimpatizánsa is kihátrált Trump támogatói közül, és felszólították a lemondásra, de Trump maradt, mondván, nem kívánja cserben hagyni a támogatóit. Trumpnak azt is felrótták, hogy nem hajlandó nyilvánosságra hozni az adóbevallását azzal az egyszerű indokkal, hogy „senkinek semmi köze hozzá.” Később úgy nyilatkozott ez ügyben, hogy az adóhatóság ellenőrzi a bevallását, de utána „azoknak, akikre ez tartozik” megengedi a betekintést, ez azonban később sem történt meg. Trump adóügyei azt követően kerültek napirendre, hogy elismerte, igyekezett a lehető legkevesebb adót fizetni, mivel szerinte az országa „pazarolja a pénzt, majd leengedi a lefolyóba.”

A kampány során Trump családtagjaira is sajtófigyelem irányult. Trump felesége, az exmodell Melania azzal került a hírekbe, hogy az egyik beszédét Michelle Obama beszédéről plagizálták, majd korábbi aktképei kerültek terítékre a bulvármédiában, de kiderült az is, hogy állításával ellentétben nincs diplomája. Trump egyik fia, Ifj. Donald Trump pedig azt mondta még egy 2013-as rádióinterjúban, hogy a nőknek tűrniük kell, amit a férfiak csinálnak a munkahelyeken, különben semmi keresnivalójuk ott. Erre apja zaklatási ügyei után derült fény.

Trump és Abe Sinzó japán miniszterelnök

Megválasztása után

A legtöbb közvélemény-kutatás Clintont tartotta esélyesnek, Trumpnak mégis sikerült fordítania, miután a szavazatok feldolgozása során kiderült, hogy több elektori szavazata van, noha Clintonra számszerűen többen voksoltak. Egyes médiumok sokként élték meg Trump meglepetésszerű győzelmét. Érdekesség, hogy mikor Mitt Romney 2012-ben kikapott, Trump azt üzente, hogy az elektori rendszer tragikus a demokráciára nézve, most viszont ő maga lett az elektori rendszer legnagyobb haszonélvezője. Trump győzelmére többen próbáltak rájönni, a gyors elemzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Trumpra elsősorban a vidéken élők, a fehérek, a munkásosztály, valamint a protestáns és evangéliumi keresztény választók szavaztak, akik úgy gondolták, hogy Clinton nem ismeri az ő mindennapi problémáikat. Trump a kampány során számos, kritikusai szerint populista és demagóg ígéretet tett, és ezzel maga mellé állított számos kiábrándult szavazót olyan, jellemzően észak-keleti államokban is, ahol korábban rendszerint a demokrata jelölt nyert. Egyes vélemények szerint ez abba a kiábrándultsági és elitellenségi folyamatba illeszkedik, mely a 2008-as gazdasági válságtól kezdődött, és a Brexittel folytatódott, az elégedetlen, szegényebb kispolgárok és számos középosztálybeli pedig szívesebben szavaztak egy őszintének tűnő, szókimondó emberre, aki nem volt jelen az elmúlt évtizedek politikájában, és aki szerintük elitizmus helyett ad a nép véleményére. A tényekhez hozzátartozik még, hogy kevesen, a választók 55%-a ment csak el szavazni, míg 2008-ban még 64% szavazott. A váratlan eredmény miatt a közvélemény-kutatók is önvizsgálatra kényszerültek, hogy miért becsülték alul Trump támogatottságát.

A már meglévő ismertségéhez az internet, és azon belül is a Twitter nyújtott neki még nagyobb ismertséget, amin már 2012 óta posztolta rendszeresen a véleményét, mert már ekkor azt üzente: „Szeretem a Twittert. Olyan, mintha saját újságod lenne.” Nem volt ez másképp a kampányidőszakban sem, ahol folyamatos, egyszerű üzenetei mindenkihez eljutottak, azok érdemi tartalmának elemzése nélkül, így számos meggondolatlannak tűnő és a tőzsdére is negatív befolyást gyakorló megnyilatkozása is volt, emiatt egyes cégek már külön Trump üzeneteire állított embereket alkalmaztak, de volt, hogy választási csalásokról vagy atomfegyverkezésről posztolt. John Brennan távozó CIA-igazgató szerint emiatt Trump ilyenfajta csevegése kockázati tényező is lehet.

Számos híresség is Trump ellenzője volt, mint Robert De Niro, Cher vagy Lady Gaga, más hírességek is különböző vérmérsékletű twitterüzenetben fejezték ki nemtetszésüket Trump győzelmére, Lady Gaga a Trump Towernél is megjelent, hogy személyesen tüntessen Trump ellen. Több nagyvárosban tüntetések kezdődtek a republikánus jelölt győzelme után, volt, ahol Trump-bábot égettek, másutt csak transzparensekkel vonultak fel, és Trump-ellenes jelszavakat skandáltak, mint: Not my president! (Nem az én elnököm!)

Trump megválasztott elnökként adott első interjújában már sokkal visszafogottabban nyilatkozott a kampányához képest, az ellene tüntetőknek azt üzente, hogy ne féljenek tőle, ezen kívül többek közt elmondta, hogy valóban falat szeretne a mexikói határra, dicsérte Obamát és Clintonékat is, noha Hillary Clintont a tévévitájukban még lecsukatta volna, és Obama egészségügyi programjának is megtartaná pár elemét, melyet a kampányban még teljesen visszavont volna. Felszólította a nevében kisebbségek ellen uszító csoportokat, hogy fejezzék be az erőszakos fellépéseiket, valamint hozzátette, hogy nem fogja felvenni az elnöki fizetést, csak a törvényben minimalizált egy dollárt. Ugyanakkor újévi köszöntőjében pikírt stílusban azt írta: "Boldog új évet kívánok mindenkinek, köztük számos ellenségemnek és azoknak is, akik ellenem küzdöttek és megalázó vereséget szenvedtek, most pedig nem tudják, mitévők legyenek", majd üzenetét azzal zárta, hogy "szeretettel".

2017. január 8-án a 74. Golden Globe-díj átadóján több díjazott híresség is kritikus hangon beszélt a megválasztott elnökről, a legélesebben Meryl Streep fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy „A tiszteletlenség tiszteletlenséget szül, az erőszak erőszakot. És amikor a hatalmasok arra használják pozíciójukat, hogy másokkal erőszakoskodjanak, mindannyian veszítünk”, majd kitért rá, hogy hogy gúnyolódott Trump egy fogyatékkal élő újságírón még 2015-ben. Trump úgy reagált, hogy nem lepte meg a „filmvilág liberálisaitól” érkezett támadás, tagadta az újságíróval szembeni gúnyolódást, Streepet pedig Hillary-rajongónak és Hollywood egyik legtúlértékeltebb színésznőjének nevezte.

Miután 2017 januárjában az amerikai titkosszolgálatok nyilvánosságra hozták vizsgálódásaik kivonatát, amely szerint Oroszország hekkelte meg az elnökválasztási kampányt különböző médiabefolyásoló módszerekkel a Demokrata Párt rendszerein keresztül annak érdekében, hogy a republikánus színekben induló Trump nyerje meg a választást, Trump a Twitteren reagálva az eseményekre azt üzente, hogy „hülye, aki nem akar együttműködni Oroszországgal”, valamint hogy „ciki” a demokratáknak a vereség, ezért csinálnak ügyet a hekkelésből, ami szerinte az ő felelősségük, egyébként pedig ha ő lesz az elnök, az oroszok sokkal jobban fogják tisztelni az Egyesült Államokat, mint előtte. Ugyanakkor Trump január 11-én tartott sajtótájékoztatóján mégis elismerte hogy az oroszok hekkelhették meg a demokratákat. Itt reagált a BuzzFeed hírportál értesüléseire is, miszerint Trumpot az orosz kormány irányítja, hogy így ossza meg a nyugati szövetségeseket, ezen kívül zsarolhatóvá tették egy állítólagos videofelvétellel, melyen egy szállodában prostituáltakkal szerepel „perverz szexuális aktusokban”. Trump az állításokat vehemensen utasította vissza és a Twitteren is posztolt ezzel kapcsolatban, ahol politikai boszorkányüldözésnek minősítette a híresztelést, valamint bírálta az értesüléseket lehozó médiumokat is. Ezen kívül arról beszélt, hogy bár megtehetné, de elnöksége alatt nem ő fogja a cégeit irányítani, azokat két fiára hagyja, valamint várható politikai programjainak ígéreteit sorolta. Két nappal korábban az is kiderült, hogy vejét, Ivanka nevű lánya férjét, Jared Kushnert tenné meg fehér házi vezető tanácsadóvá. Bírálói szerint mind Kushner kinevezése, mind a cégvezetés fiainak történő átadása összeférhetetlen és növeli a korrupciót.

A The Times-nak adott első külföldi interjújában bírálta Angela Merkel német kancellár menekültpolitikáját, amely szerinte korlátlanul fogadta be a menekülteket, helyette szerinte a nyugati országoknak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépítenie a menekülteknek, és ennek költségeit a Perzsa-öböl menti országoknak kellett volna állniuk. Dicsérte viszont Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, mert abban szerinte Németország a domináns hatalom, és az unió csak eszköz a számára. Bár Obama elnök kizárta, hogy Nagy-Britannia az esetleges kilépés után gyorsan kedvezményes kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal, Trump viszont már az elnökválasztási kampányban hangsúlyozta: ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia "nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül" az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon. Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban Trump utalt arra, hogy ha Vlagyimir Putyin késznek mutatkozik a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor napirendre kerülhetne a szankciók felülvizsgálata. Kitért arra is, hogy a NATO elavult intézmény, amelynek tagállamai nem vállalnak méltányos részesedést a védelmi kiadásokból, és ez szerinte "nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben". Hozzátette, hogy jelenleg öt NATO-tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra. Elmondta azt is, hogy vejét, Jared Kushnert bízza meg hivatalosan a közel-keleti rendezés előmozdításával, és kérte a brit kormányt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétózzon meg minden olyan határozattervezetet, amely Izraelt bírálja.

Elnöksége

Trump leteszi az elnöki esküt 2017. január 20-án

2017. január 20-án lépett hivatalba mint az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke. Időközben számos híres előadóművész úgy nyilatkozott, hogy nem kíván Trump beiktatásán fellépni, illetve cáfolták a híreszteléseket, hogy fellépnének rajta. Hírek szerint a beiktatásra végül csak különböző másodvonalbeli előadókat sikerült verbuválni, Trump beiktatásának amúgy nem csak híres előadók, hanem képviselők is hátat fordítottak, John Lewis tizenhatszor újraválasztott demokrata képviselő például azt nyilatkozta, hogy az elmúlt harminc évben mindegyik elnöki beiktatáson ott volt, de Trumpéra nem fog elmenni, mert véleménye szerint orosz befolyással lett megválasztott elnök. Trump válaszul a Twitteren kritizálta Lewis politikai teljesítményét. Beiktatásával egy időben számos tüntetés és zavargás történt Amerika szerte, valamint homoszexuális és női jogokat képviselő csoportok tartottak tiltakozó felvonulásokat Trump szerintük homoszexuálisokat és nőket sértő kijelentései miatt, ezeken számos híresség is részt vett. Becslések szerint világszerte 5 millióan tüntettek Trump ellen.

Trump első intézkedéseként elkezdte visszavonni Obama Obamacare-nek nevezett egészségbiztosítási rendszerét, de arról nem adott információt, hogy mivel szándékozik helyettesíteni a több millió ember egészségbiztosítását érintő rendszert. A rendelet a szövetségi államok egészségügyi tárcavezetőihez és egészségügyi intézményeihez is szól. Felkéri őket, hogy mindaddig, amíg nem születik meg az új egészségbiztosítási törvény, könnyítsenek a biztosítottak, az egészségügyi szolgáltatók, és a biztosítók helyzetén, "szabadítsák meg őket attól a tehertől, amelyet a még jelenleg hatályos Obamacare jelent". Más hírek szerint a belügyminisztériumhoz tartozó szerveknél megtiltották a Twitter használatát, miután a nemzeti parkokat felügyelő szervnél kiposztoltak egy képet, amin az látszik, hogy Trump beiktatásán lényegesen kevesebben vettek részt, mint Obamáén. Ennek kapcsán első hivatalos munkanapján a CIA-nél tett látogatása során mind Trump, mind szóvivője a valóságnak ellentmondva azt nyilatkozták, hogy ennyien még nem voltak elnöki beiktatáson, az elnök főtanácsadója pedig „alternatív tényeknek” nevezte a körülményeket. Trump kritizálta a sajtót is a résztvevők számának híre miatt, aztán azért is, amiért szerinte azt a látszatot keltették, hogy vitája lenne a titkosszolgálatokkal, miután a kiszivárgott orosz befolyásolási kísérletről szóló jelentés kapcsán a náci Németországéhoz hasonlította a titkosszolgálatok tevékenységét. A kínos nyilatkozatok republikánus körökben is visszatetszést keltettek, John Brennan, a CIA távozó igazgatója szerint pedig „szánnivaló önnagyzolás” volt Trump nyilatkozata, amiért szégyellnie kellene magát.

A Trump főstratégájának tartott, a szélsőjobboldali, populista és karaktergyilkosságokat is kivitelező Breitbart News korábbi vezetője, Stephen Bannon szerint a média játssza az ellenzék szerepét és nem értik meg ezt az országot, valamint nem értik még mindig miért Donald Trump az Egyesült Államok elnöke. Szerinte a hazugságon kapott főtanácsadó érdemelne kitüntetést, mert „pont a sajtó az, amire a nulla hitelesség, a nulla intelligencia és a komoly munka hiánya jellemző.” Bannon nyilatkozatát számos újságíró visszautasította, Stephen Engelberg, a ProPublica nevű nonprofit hírügynökség főszerkesztője úgy fogalmazott: „Mi nem az ellenzék vagyunk, hanem a demokrácia alapvető működésének a része. Azért vagyunk, hogy megmondjuk az igazságot, és továbbra is ezt fogjuk tenni, függetlenül attól, mennyire szeretnék, hogy az úgynevezett alternatív tényeiket szajkózzuk.” Később megjelent hírek szerint Bannont anélkül nevezte ki Trump főtanácsadóvá, hogy tudta volna milyen hatalom birtokosává teszi ezzel, Trump azonban ezt is cáfolta.

Trump ezen kívül elnöki rendelettel kiléptette országát a világ legnagyobb kereskedelmi-gazdasági megállapodásának szánt Csendes-óceáni Partnerségből (TPP), felvételi moratóriumot rendelt el a szövetségi szerveknél, és megtiltotta, hogy olyan nem kormányzati szervezetek kapjanak szövetségi vagy külföldi pénzt, amelyek abortuszokat vagy akár csak abortusszal kapcsolatos felvilágosítást végeznek. Trump már a kampány során is bírálta a paktumot, és általában véve a nemzetközi szabadkereskedelmi és gazdasági megállapodásokat, mert szerinte azok amerikai munkahelyeket sodornak veszélybe. A TPP a világ GDP-jének 40 százalékát ölelte volna fel, és a Csendes-óceán két partját kötötte volna még jobban össze gazdaságilag. Emellett geopolitikai jelentősége is lett volna, mivel az egyezségnek nem tagja Kína, tehát részben Peking gazdasági elszigetelésére is irányult volna, a kiléptetés viszont Kína gazdasági előretörését vonhatja maga után. Egyéb vélemények szerint is Trump bezárkózó intézkedései, ha megvalósulnának az egész világban gazdasági káoszt okozhatnak, mert az Egyesült Államok kapcsolata a világgazdasággal mind saját maga, mind mások miatt is létfontosságú. Közben a WikiLeaks tudatta, hogy kíváncsiak Trump adóbevallására, ezért kérik, hogy akinek megvan küldje el nekik, miután Trump tanácsadója egy tévéműsorban közölte, hogy továbbra sem teszik nyilvánossá Trump adóbevallását, mert az szerinte „nem is érdekli az embereket”! Időközben eltűntek a klímaváltozásról, a szexuális kisebbségekről és a bírói karról szóló információk is a Fehér Ház honlapjáról, de eltűnt az összes Obamát ábrázoló kép is.

Trump feszült helyzetbe került a mexikói elnökkel, Enrique Peña Nietoval is, miután választási ígéreteként meghirdette a mexikói határra tervezett fal építését és megüzente az elnöknek, hogyha nem hajlandó azt finanszírozni ne is jöjjön el a januárra tervezett találkozójukra. Nieto erre válaszul egy videoüzenetben lemondta az utat, majd közölte „Sajnálom és elítélem az amerikai kormány döntését, hogy folytatja a fal építését a határon, amely éveken át inkább megosztott, és nem egyesített bennünket” leszögezve, hogy Mexikó nem fog fizetni a fal felépítéséért. Hírek szerint a finanszírozást a mexikói termékekre vonatkozó importvámmal, az „avokádóadóval” szándékoznak megvalósítani, ez azonban drágulást eredményezhet, ami révén végül az amerikai adófizetők állhatják a fal költségét. Trump ezen kívül számos menedékkérőkre és bevándorlókra vonatkozó megszorítást is bevezetett, és kivizsgálásokat kezdeményezett az esetleges választási csalások felderítésére. Kiderült az is, hogy amióta mérik elnök még nem kezdte meg a hivatalát ilyen alacsony népszerűséggel: a Gallup szerint Trump népszerűsége 45%-on áll, míg elődjéé, Obamáé 67% volt elnöksége kezdetén.

Trump január 27-én hozott bevándorlással kapcsolatos intézkedései újabb feszültségeket okoztak, miután azok értelmében ideiglenes amerikai beutazási tilalom lépett érvénybe hét muszlim országgal szemben: Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal közlése szerint azokra is vonatkozott a tiltás, akiknek zöldkártyájuk, vagyis állandó amerikai tartózkodásra jogosító engedélyük van. Az Egyesült Államok emellett felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását is. Az intézkedések hatására hatalmas felháborodás és káosz lett számos reptéren, több ország, mint Németország és Kanada pedig egyértelműen kifejezte nemtetszését azokkal kapcsolatban, azonban a bíróság két napra rá, január 29-én felfüggesztette Trump ez irányú rendeleteit. Theresa May brit miniszterelnököt, aki első külföldi kormányfőként találkozott pár nappal korábban Trumppal bírálták is amiatt, hogy nem határolódott el azonnal az intézkedésektől, de ezt a brit kormány végül nem sokkal később "nagyon diplomatikusan" mégis megtette, miután közölték, hogy "a brit kormány nem ért egyet ezzel a megközelítéssel, és nem kíván hasonló intézkedéseket hozni". Eközben már több mint egymillióan írták alá azt a petíciót, amellyel Trump Nagy-Britanniába történő látogatása ellen tiltakoznak, mondván Trump látogatása a nőkre tett becsmérlő megjegyzései miatt kellemetlenséget okozna II. Erzsébet királynőnek. Boris Johnson brit külügyminiszter is "erősen vitathatónak" nevezte Trump intézkedéseit, ettől függetlenül kitartanak Trump látogatása mellett, akit még Theresa May brit miniszterelnök hívott meg az uralkodó nevében washingtoni látogatásán. Trump amúgy úgy nyilatkozott, hogy minden brit útlevéllel utazót szívesen látnak az Egyesült Államokban, függetlenül attól, hogy az útlevelek tulajdonosai mely országban születtek, illetve hogy a brit útlevélen kívül van-e más ország által kibocsátott útlevelük is. Súlyosan bírálta ugyanakkor Trumpot január 30-án Guy Verhofstadt. Az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője, a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalássorozat EP-főtárgyalója a Királyi Külügyi Intézet hallgatósága előtt tartott előadásában kijelentette: az Európai Unióra eddig elsősorban Vlagyimir Putyin orosz elnök és a radikális iszlám szélsőség jelentette a legnagyobb veszélyt, ám Donald Trump most "harmadik frontot nyitott". Verhofstadt szerint az amerikai elnök az EU szétforgácsolódásában reménykedik. Közben egy újabb filmes rendezvényen tiltakoztak hírességek Trump ellen: a televíziós és filmszínészek céhének (SAG) január 29-i díjátadóján Trump menekültpolitikáját bírálták többen is a résztvevők és díjazottak közül. Barack Obama is tiltakozott az intézkedések ellen és támogatásáról biztosította a rendelet ellen tiltakozókat.

Trump elnöki rendeleteit bírálta António Guterres ENSZ-főtitkár is. Guterres elmondta: „Csak félelmet és dühöt vált ki a valláson és állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés az államhatárokon, mindez pedig a terrorszervezetek propagandájának kedvez. A vaktában hozott és nem megbízható hírszerzési értesüléseken alapuló intézkedések gyakran hatástalanok, mivel azokat a terrorista csoportok a ma rendelkezésre álló eszközökkel ki tudják játszani. Az egyes államok határain jelentkező vallási, etnikai és nemzeti diszkrimináció minden formája pedig sérti társadalmaink alapvető értékeit és elveit.” Közben az a hír is borzolta a kedélyeket, miszerint Trump rendeletei miatt egy öt éves kisfiút bilincseltek meg és tartottak őrizetben a reptéren öt órán keresztül terrorizmus gyanújával még január 29-én, noha a gyermek amerikai állampolgár volt, csupán az anyja volt iráni születésű. A Fehér Ház szóvivője szerint azért volt jogos a letartóztatás, mert „hiba lenne azt feltételezni, hogy egy kisgyerek nem jelenthet biztonsági fenyegetést.” Chris Van Hollen demokrata szenátor, aki azonosította a fiút felháborítónak nevezte az eljárást. Ezalatt a brit parlament képviselői elfogadtak egy indítványt, amelyben felszólították Trumpot, hogy helyezze hatályon kívül a muszlimok beutazási tilalmát. Ed Miliband korábbi munkaügyi miniszter úgy fogalmazott: „Ez egyértelműen egy muzulmán tilalom. Miért mondom ezt? Mert ez volt az elnök eredeti szándéka.” Majd hozzátette: „Nem kérdés, hogy ezek az országok bár eltérő módon, de rendkívül veszélyes helyek. A kérdés az, hogy egy általános tilalomnak ezen országokban élő emberekkel szemben van e értelme, és véleményem szerint nincs.” Trump úgy nyilatkozott, hogy a beutazások felfüggesztése nem muszlimellenes intézkedés, csupán az a célja, hogy az ország biztonságát sikerüljön megőrizni. Angela Merkel német kancellár is összefogásra szólított fel Trump ellen, mint mondta, csak így lehet úrrá a kihívásokon az EU Nagy-Britannia nélkül. A német kancellár szerint ragaszkodni kell a közös értékekhez, a szabadkereskedelemhez, a demokratikus alapértékekhez. Ezzel utalt Trump TTP-ből való kilépésére is, közvetlenül elnöki beiktatása után. Hasonlóképpen reagált François Hollande francia elnök is.

Trump menesztette Sally Q. Yates ideiglenes igazságügyi minisztert is, akit még Obama nevezett ki. Yates kollégáinak írt feljegyzésében szintén megkérdőjelezte az amerikai elnök beutazási rendeletének jogszerűségét. Közben a külügyminisztériumban is bírálták az intézkedéseket, miután annak ezer dolgozója által aláírt memorandumában kinyilvánították, hogy Trump terrorellenes beutazási korlátozása szerintük nem teszi biztonságosabbá Amerikát. A Trump rendeletét ízekre szedő nyilatkozat szerint a beutazási korlátozás elidegeníti a szövetségeseket, árt a gazdaságnak és emlékeztet rá, hogy az országban évi 250 milliárd dollárt költő külföldi utazók több mint egymillió embernek adnak munkát. A memorandum alternatívákat is felvázol, például egyes nemzetek polgárainak szigorúbb átvilágítását. A dokumentumot azóta is egyre több külügyes írta alá, bár az aláírók kiléte a szervezők előtt ismert, a nevek és a pozíciók nem lesznek nyilvánosak. A külügyminisztérium tiltja ugyan, hogy politikai véleménye kinyilvánításáért bárkit retorzió érjen, egy diplomata karrierjének azonban árthat egy ilyen különvélemény, emiatt közölték sokan, hogy nem írják alá a nyilatkozatot. Az aláírók közül többen úgy nyilatkoztak, hogy a jogszabályokat, így Trump rendeletét is be fogják tartani, és az akció nem annak bojkottálását, hanem a megváltoztatását célozza. A hangulatot nyilván jelentősen befolyásolja, hogy pár napja Trump a külügyminisztérium szinte teljes felső vezetését kirúgta, illetve hogy a Fehér Ház sajtószóvivője hétfőn kijelentette, hogy akinek a külügyminisztériumban nem tetszik Trump politikája, az „vagy belenyugszik, vagy veheti a kalapját.”

Trump összeveszett Malcolm Turnbull ausztrál kormányfővel is, akivel telefonon beszélt, de az egyórásra tervezett beszélgetés helyett Trump végül 25 perc múlva bontotta a vonalat. A vitát az az Obama által megkötött megállapodás robbantotta ki, amely értelmében az USA legfeljebb 1250 menekültet fogad be Ausztráliából, de Trump közölte, hogy felülvizsgálja a menekültek átvételéről szóló "ostoba" megállapodást.

Négy állam, New York, Virginia, Washington és Massachusetts is jelezte, hogy beperlik a Fehér Házat a beutazási tilalom miatt. A négy állam által beadott kereset szerint a rendelet keményvonalas és alkotmányellenes. Közben Trump Neil Gorsuch fellebbviteli bírót jelölte a legfelsőbb bíróság lassan egy éve üresen álló kilencedik posztjára.

Végül ideiglenes hatállyal James Robart seattle-i szövetségi bíró függesztette fel Trump beutazási tilalmát, mely országos érvényű intézkedés, miután Washington és Minnesota államok keresetet indítottak a tilalom ellen. A bíró igazat adott nekik, egyben vitathatónak nevezte, hogy Trumpék a 2001. szeptember 11-i merényletekkel indokolták az intézkedést. A szövetségi bíró rámutatott arra: nem követtek el támadásokat a hét országból származó egyének az Egyesült Államokban, ugyanakkor a 2001-es merényleteket többségükben szaúd-arábiai állampolgárok követték el, Szaúd-Arábia azonban nem szerepelt a beutazási tilalommal sújtott országok között. Robart úgy fogalmazott: „Ahhoz, hogy Trump rendelete alkotmányos legyen, tényekkel kell alátámasztani, nem pedig fikcióval.” A döntés hatására az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (Homeland Security) bejelentette, hogy teljes egészében felfüggesztik az elnök beutazási tilalmáról szóló rendelet végrehajtását, és ugyanúgy folytatódnak a bevándorlási ellenőrzések, ahogy korábban. A kormányzat kapkodva reagált a döntésre. A Fehér Ház először „felháborítónak” minősítette a szövetségi bíró rendeletét, a közleményt azonban később átírták, kivették belőle ezt a jelzőt. Sean Spicer fehér házi szóvivő a bírói döntésre reagálva közölte: az elnöki rendelet, amelynek célja az amerikai emberek védelme, törvényes és helyénvaló. Spicer arról is beszélt, hogy a kormány fellebbez a döntés ellen, az igazságügyi tárca egy szóvivője viszont azt mondta: még várnak ezzel.

Február 9-én a fellebbviteli bíróság is érvényben hagyta Trump beutazási tilalmának felfüggesztését. Az igazságügyi minisztérium közleményében azt írta, hogy egyelőre vizsgálja a fellebbviteli tanács döntését, Trump viszont már korábban utalt arra, hogy kész akár a legfelsőbb bíróságig vinni az ügyet, ha neki kedvezőtlen döntés születik.

Cégei

Donald Trump a New York-i Trump Organization elnöke. Tulajdonában vannak a következő cégek:

• Trump Hotels and Casino Resorts Inc.
• New York-i Trump Enterprises
• The Trump Corp.
• Trump Development Co.
• Wembley Realty Inc.
• Park South Co.
• a kaliforniai Land Corp.
• Plaza Hotel
• Trump Tower
• Trump Plaza
• Trump Park
• Trump Palace
• Trump Castle
• Trump Taj Mahal

• 

  A Trump International Hotel Las Vegasban

• 

  Trump International Hotel & Tower Torontóban

• 

  Trump Ocean Club International Hotel and Tower Panamavárosban

• 

  Trump World Tower New Yorkban

• 

  Trump International Hotel and Tower Chicagoban

• 

  Trump Taj Mahal Atlantic City-ben

Családja

Első felesége a cseh nemzetiségű modell, síelő, vállalkozó, Ivana Trump (leánykori nevén Ivana Marie Zelníčková) (1949) volt, akivel 1977 és 1992 között élt házasságban. Gyermekeik: Donald John Trump Jr., Ivanka Marie Trump, Eric Frederick Trump.

• Donald John Trump Jr. (1977) üzletember, a Trump Organization alelnöke. Felesége a zsidó származású Vanessa Haydon (1977) modell. Gyermekeik:
  • Kai Madison Trump (2007)
  • Donald John Trump III (2009)
  • Tristan Milos Trump (2011)
  • Spencer Frederick Trump (2012)
  • Chloe Sophia Trump (2014)
• Ivanka Marie Trump (1981) divatmodell, üzletasszony, a Trump Organization alelnöke, aki a hotelekért felel. Férje a zsidó származású üzletember, befektető, Jared Kushner (1981). Gyermekeik:
  • Arabella Rose Kushner (2011)
  • Joseph Frederick Kushner (2013)
  • Theodore James Kushner (2016)
• Eric Frederick Trump (1984) üzletember, a Trump Organization alelnöke, aki a golfklubokért felel. Felesége Lara Yunaska (1982) producer.

Második felesége Marla Maples (Marla Ann Maples) (1963) színésznő, médiaszemélyiség volt, akivel 1993 és 1999 között élt házasságban. Gyermekük:

• Tiffany Ariana Trump (1993), aki szociológia-urbanisztika szakon végzett, modell, énekes, internet-celeb.

Harmadik felesége a szlovén nemzetiségű modell, Melania Trump (korábbi nevén Melania Knauss, születési nevén Melanija Knavs) (1970), akivel 2005 óta házasok. Gyermekük:

• Barron William Trump (2006)

Művei

• The Art of the Deal (1987)
• Surviving at the Top (1990)
• The Art of the Comeback (1997)
• Think Big and Kick Ass
• Think Like a Billionaire
• Midas Touch
• How to Get Rich

Filmjei

Színészként

• Szellemképtelenség (1989)
• Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban (1992)
• Kaliforniába jöttem (1994)
• Kis gézengúzok (1994)
• Eddie (1996)
• A dadus (1996)
• A csendestárs (1996)
• Kerge város (1998)
• 54 (1998)
• Sztárral szemben (1998)
• Sabrina, a tiniboszorkány (1998)
• Szex és New York (1999)
• Zoolander, a trendkívüli (2001)
• Monk – A flúgos nyomozó (2002)

Producerként

• Miss Universe 2001
• Miss USA 2002
• Miss Universe Pageant (2002-2003)
• Miss Universe 2005
• Miss USA 2006
• Miss USA 2009
• The 2010 Miss Universe Pageant
• Miss Universe 2012
• Miss Universe 2013
• Miss Universe 2014

Díjai, elismerései

• Az év vállalkozója (1984)
• Arany Málna díj (1991)

Források

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Hivatalos oldala
• ↑ Origo, 2016.07.19.: Donald Trump a republikánus elnökjelölt. Origo.hu, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2016. október 20.)
• MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
• Donald Trump az elnöksége első napján rekordot dönthet Origo, 2016. november 8.
• A suttyók királya – Ha Donald Trump lesz az USA új elnöke, bajban leszünk nlcafe.hu, 2015. július 24.

További információk

• Donald Trump az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Donald Trump lap.hu – Linkgyűjtemény