Amikor átvette a Fields-érmet, már tudtuk hogy beteg, de még reménykedtünk benne, hogy gyógyítható a betegsége.

Életéről, munkájáról, koráról beszélt a Nobel-díjas tudós abban az eddig magyarul még nem publikált memoárban, amelyet egy nemzetközi tanácskozáson tartott előadása nyomán 1976-ban adtak ki angolul. Az írást a Magyar Tudomány júliusi száma közli.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai kimutatták, hogy a boglárkalepkék szárnyának irizáló kék színe alig változik, ha a lepkéket stresszhatás éri fejlődésük alatt, míg „hétköznapi” színeik erősen fakulnak. Nem véletlen: a nanoszerkezetek révén kialakuló kék színnek komoly szerepe van a lepkék párkapcsolatában.

A klíma folyamatosan változik, de a változás dinamikája eltér a korábbitól: egyre gyakrabban tapasztalunk extrém időjárást. Hogyan tud alkalmazkodni az élővilág a klímaváltozáshoz? Valóban szűkül a fiatalok szókincse? Ha igen, melyek a fő okok? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az InfoRádió és az MTA közös tudományos magazinjának hallgatói.

Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban. Az NKFI Hivatal 2017-ben megnövelt keretösszeggel, a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jobban illeszkedő új pályázati konstrukciókkal tette közzé a felfedező kutatásokat ösztönző felhívásokat. Idén a támogatás 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.

Tizenkét pályamű érkezett az április 21-én közzétett pályázatra, melyet a Martonvásári Agrár-innovációs Centrum kutatótömbjének megtervezésére írt ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK). A harmincegy regisztrált pályázó közül tizenketten adtak be pályaművet. A szakmai zsűri hat pályamunkát díjazott, valamennyit pénzjutalomban részesítette. A nyertes pedig szerződést köthet a kutatótömb engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésére. A többségében fiatal építészekből álló pályázók közül a tervpályázatot Boda István, Skrabák Zoltán és Nagy Marianna építészek közös pályamunkája nyerte.

A képelemző program intelligens kérdésfeltevéssel kommunikál a biológussal/patológussal, és a szakember válaszai alapján folyamatosan tanul. Ezzel képessé válik arra, hogy többmilliárdnyi sejt között olyan új sejttípusokat fedezzen fel, amelyek új információkat adhatnak a biológiai mintákról. A szoftverhez szerzői szabad hozzáférést biztosítanak.

Fenékig átlátszó a tó vize, annyira tiszta, írják nyaralóknak szóló jelentésükben az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársai. A parti zónában megjelenő zöldalgák is a kedvező ökológiai körülményekre utalnak. A kutatók arra figyelmeztetnek: meg kell osztoznunk az élővízen a Balaton növény- és állatvilágával.

Pontosan 160 éve, 1857. július 6-án kelt az a levél, amelyben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke megköszönte Tokaji Nagy Lajos nyírbogdányi ügyvédnek, hogy gyűjtést kezdeményezett az Akadémia palotájának építésére. A közadakozás eredményeként 1865. december 11-én avatták fel az épületet. A szabolcsi kezdeményezők tettét mostantól Nyírbogdányban emléktábla örökíti meg. Avatásán Bokor József, az MTA alelnöke mondott köszöntőt.

A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye az MTA vezetésének határozott támogatását élvezi. Ezt egyebek mellett az is bizonyítja, hogy éppen a közelmúltban kapott kiegészítő forrásokat szakmai feladatai ellátására.

Évente közel két földtömegnyi anyag áramlik a V346 Nor jelű csillag környezetéből az égitest körüli korongra, majd hullik a születő csillagra, felfényléseket okozva. A jelenséget az ALMA teleszkóppal azonosították magyar kutatók vezetésével. A mérés annak megértéséhez járul hozzá, hogy miként fejlődnek azok a csillag körüli korongok, amelyekből a Földhöz hasonló bolygók is kialakulhatnak.

Napi léptékű aszályindexet dolgoztak ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.

„Minek egy ekkora gondban lévő országnak egy csiborpatkoló”? – értetlenkedtek a parlamenti képviselők a Tisztelt Házban, amikor kilenc évtizeddel ezelőtt a Magyar Biológiai Intézet létrehozásáról vitáztak. A Klebelsberg Kuno által 1927-ben alapított intézmény ma az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézeteként végzi hidrobiológiai és környezetvédelmi kutatásait. Tevékenységét a közelmúltban Magyar Örökség díjjal ismerték el.

A tankönyvekkel szembemenő felfedezésekről, az irányítástechnika jövőjéről és a kisebbségi nyelvhasználatról tartottak előadásokat a határokon túl élő magyar kutatók a 188. közgyűlés keretében tartott Külső Tagok Fórumán.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont régóta játszik hatékony szakmai közvetítő szerepet a Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal között. A Paks II bővítés előkészítésénél egyelőre nem látszanak hasonló együttműködés körvonalai, pedig már sürget az idő. Cikkünk a kialakult helyzetről Horváth Ákossal, a kutatóközpont főigazgatójával folytatott beszélgetés rövid összefoglalója.

Mennyire különleges a Naprendszer? Valóban egyedül vagyunk a világegyetemben? Miért kell húsznál több távcső egy kutatáshoz? Befizette-e Széchenyi István az általa felajánlott összeget? Nemesként a felsőház helyett miért az alsóházban tette meg híres gesztusát? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin adásának hallgatói.

A felvételen Freund Tamás és Pálinkás József köszöntője után Kondorosi Éva és Jeney Nóra az ösztöndíjakról beszélt, majd hat nyertes tudományos előadásai voltak láthatók, végül pedig kerekasztal-beszélgetés következett a kutatói karrierfejlesztés lehetőségeiről. A tudományos kiválóság műhelytitkai csaknem négy órában.

Életének 99. évében, június 26-án elhunyt Garas Klára művészettörténész, a budapesti Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Művei között mindmáig alapvetőnek számító kézikönyv és tudományos művészmonográfiák Európa-szerte követett mintája egyaránt megtalálható. Írásaiban az elsők között jelentek meg a művészetszociológia, a képkutatás és a gyűjtéstörténet szempontjai is.

Elemi együttműködési keretek jellemzik az emberek mindennapjait, s mi azt szeretnénk kideríteni, hogy ezek miben gyökereznek – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Király Ildikó pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a Magyar Tudományos Akadémia idei, finanszírozását tekintve öt évre szóló Lendület programjának egyik nyertese.

Emlékek a magyar tudományosság és művelődés múltjából. Festmények, szobrok, kéziratok. Az MTA egykori elnöke, Kodály Zoltán munkásságát bemutató szekrénytárlat – néhány azok közül az érdekességek közül, amelyeket a hétvégén megtekinthettek az érdeklődők a Magyar Tudományos Akadémia Székházában.

Az Európai Űrügynökség Tudományos Programtanácsának június 20-i döntése zöld utat adott a PLATO exobolygó-kereső programnak. A huszonhat távcsőből álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.

A Magyar Tudományos Akadémia mint szervezet ne foglaljon állást a közállapotokat érintő ügyekben, magát a tagságot azonban kifejezetten vitára biztatja az MTA újraválasztott elnöke. Lovász László nem érzi, hogy a CEU melletti kiállása miatt büntetésbe került volna az Akadémia, szerinte az egyetem működése körüli bizonytalanság viszont sokat ártott Magyarország tudományos vonzerejének. A tudós a külföldre távozott magyar kutatók visszacsábításának feltételeiről is beszélt a hvg.hu-nak.

Nem akarta befolyásolni a kormányzati politikát kritizáló Hegymenet című tanulmánykötet megjelenését – mondta Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a Népszavának adott interjúban.

Pál Csaba megválasztásával tizenhárom magyar tagja lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek, az EMBO-nak. A Lendület-csoportvezető és Bolyai-díjas biológus fő kutatási területe az antibiotikum-rezisztencia, pontosabban az, hogy miként befolyásolja a kórokozó más hatóanyagokkal szembeni érzékenységét egy baktérium alkalmazkodása egy meghatározott antibiotikumhoz.

Magyarország, illetve Budapest legyen a kelet-közép-európai régió tudományos-innovációs központja – ez volt az egyik fő témája Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki találkozójának. Az MTA elnöke több konkrét javaslatot is tett az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek erősítése érdekében.

Fogyasztóvédelmi jogok az Európai Unióban, egy jelentős közegészségügyi problémát okozó súlyos mentális betegség pontosabb megismerése, a bolygóközi térből érkező, a földi kommunikációt zavaró hatások vizsgálata – három téma azok közül a tervezett kutatások közül, amelyeket világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményű kutatókkal közösen folytatnak majd akadémiai kutatócsoportok az MTA Vendégkutatói programjának keretében.

A digitális átalakulás következő szakaszában meghatározóak lesznek az 5G mobilfejlesztések. Az ipar mélyreható digitális átalakulását eredményező változásoknak a világ harmadik legjobb 4G hálózatával rendelkező Magyarország is aktív szereplőjévé válhat, ha kezdeményező szerepet játszik az 5G mobilfejlesztések terén. E cél érdekében alakult a kutatói szféra, a kormányzat, valamint ipari szereplők részvételével az a „koalíció”, amelynek az MTA is tagja.

Megmérték a szén-dioxid kiáramlását a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai. Méréseik szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó vulkánok kibocsátásához.

Mi az igazság abból, hogy a barátságnál is szorosabb kapcsolat fűzte egymáshoz a kiegyezés miniszterelnökét, az 1850-ben még halálra ítélt és uralkodói parancsra távollétében jelképesen felakasztott Andrássy Gyulát és Ferenc József feleségét, Erzsébet királynét? E kérdésre keresi a választ tanulmányában Kozári Monika, amely a Korunk című folyóirat „Szerelem a történelemben” című tematikus száma után most az mta.hu-n is olvasható.

A szuperfelbontású mikroszkópia még hatékonyabbá tételének érdekénben fejlesztett ki új fluorogén festéket egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek magyar tagjai az MTA Természettudományi Kutatóközpont Lendület Kémiai Biológia Kutatócsoportjában dolgoznak. A festék a korábbiakhoz képest jobb felbontást tesz elérhetővé a szuperfelbontású mikroszkópokban.

A májrák rendkívül alattomosan kialakuló és súlyos daganattípus, melynek hátterében legtöbbször vírusfertőzés áll. Hogyan lesz egy vírusfertőzésből daganat? Miért nevezik „báránybőrbe bújt farkasnak” a hepatitis C-t? Hogyan segített a vírus működésének megismerése olyan hatóanyagok kifejlesztésében, melyek mára több mint 90%-ban képesek leküzdeni a krónikus fertőzést? Minderről Schaff Zsuzsa akadémikus beszélt előadásában az MTA 188. közgyűlésén.

Huszonöt magyar, 40 évesnél fiatalabb posztdoktor nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia másodszor meghirdetett Prémium posztdoktori kutatói programjának 3 éves támogatását. A nyerteseket az MTA havi bruttó félmillió forinttal, valamint dologi kiadásokra fordítható, évi legfeljebb bruttó 2,4 millió forinttal segíti kutatási programjuk eredményes megvalósításában.

Az „Élvonal” kiválósági felhívásra azok a vezető kutatók pályázhatnak, akik a pályázat benyújtását megelőző 10 éves teljesítményük alapján a nemzetközi tudományos élet élmezőnyébe tartoznak és a tudományterületükön nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos hatást kiváltó eredményeket érnek el.

Nem kommentálta az amerikai állampolgársága miatt ellene indított támadást az MTA újraválasztott elnöke. Lovász László szerint a gender studies tudomány, az Akadémia továbbra sem politizál, de volt rá példa, hogy a kormány hallgatott rá. A Heti Válasznak adott interjú május 18-án jelent meg nyomtatásban, és június 7-én került fel a valasz.hu-ra.

Az MTA 188. közgyűléséhez kapcsolódva, Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából a népdalkutató-zeneszerző munkásságának és akadémiai elnökségének emléket állító szekrénytárlat nyílt a Magyar Tudományos Akadémia Tudós kávézójában. A kiállítás 2017. novemberig tekinthető meg.

A 200 éve született Arany János műveinek kiadástörténetét és hatástörténetét vizsgálták azok a tudományos előadások, amelyek a közgyűlés második napján hangzottak el. Korompay H. János, az MTA doktora az Arany-hagyaték múltjáról és jövőjéről beszélt, Kulcsár Szabó Ernő akadémikus pedig arra a kérdésre kereste a választ, hogy miben nyilvánul meg Arany Jánosnak kulcspozíciója a magyar irodalom fejlődéstörténeti alakulásában. Az elhangzott előadások most videón is megnézhetők.

Az ökológiai rendszerek alapvető anyagforgalmi folyamatait széleskörűen leíró modellért, a biomasszaanyagok hasznos vegyi anyagokká alakítására szolgáló technológia megalapozásáért, valamint az antibiotikum-nyomokat a szennyvizekből nagy hatékonysággal eltávolító oxidációs eljárásért vehette át három fiatal kutató az idei Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az Akadémia Székházában Török Ádám főtitkártól.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének vezetésével készített térképek fontos alapinformációkat nyújtanak a klímatudatos és vízmegőrző területhasználat tervezéséhez.

Az MTA-PE Transzlációs Glikomika Kutatócsoport kutatási projektje, az új, integrált eszközök és módszerek kifejlesztése és alkalmazása speciális glikomikai kutatásokban tárgyú pályázata nyerte el a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület díjbizottságának 2017. évi Gran Prize díját.

Nem igaz az az állítás, hogy a „Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon” című, Jakab András és Urbán László szerkesztésében megjelent kötetet eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia adta volna ki, illetve finanszírozta volna. Így nem helytállóak a sajtóban megjelent azon állítások, melyek szerint az MTA kihátrált volna a kötet kiadásából, ugyanis nem is vett részt a folyamatban.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésével, tizenegy szerző munkája nyomán született cikk átfogó képet nyújt Magyarország természeti környezetének változásáról a rendszerváltás óta eltelt időszakban. A mezőgazdasági tevékenység intenzitása, a természetvédelmi intézményrendszer erősödése-gyengülése és az EU-csatlakozással megjelenő nemzetközi források bizonyultak a legfontosabb tényezőknek.

Agyunkban számos idegsejttípus található, amelyek egymással összekapcsolódva bonyolult hálózatokat alkotnak. Hájos Norbert, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Hálózat-Idegélettani Kutatócsoport tudományos tanácsadója és munkatársai kutatásaik során a félelmi memórianyomok kialakításáért felelős agyi régióban azonosítottak egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot, amely képes lehet hatékonyan szabályozni a vészhelyzetekhez társult emlékek rögzülését.

Első hallásra meglepő témáról, a szegénység hasznáról rendezett kedden konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja. Az előadásokból kiderült, hogy bár a szegénység politikai rendszertől függetlenül rossz, felszámolandó állapotként jelenik meg a közbeszédben, morbid módon mégis változatos csoportoknak fűződik valamilyen érdeke hozzá, hogy a társadalom legalsó szintje ne törjön ki helyzetéből.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusának nyilvános ülésén vehette át a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az első alkalommal odaítélt „Neumann János” professzori oklevelet és plakettet.

Az erdélyi magyar anyától és román apától származó, Bukarestben élő Vlad és testvére, Mălina felnőtt fejjel úgy döntenek, hogy felveszik a magyar állampolgárságot. Magyarul tanulnak, és unitáriusként megkeresztelkednek. Mi lehetett a döntésük oka? Milyen körülmények között éltek eddig, és miért épp most keresik intenzívebben magyarságukat? Szabó Attila filmjéből ezekre a kérdésekre is kirajzolódnak a válaszok.

Van más lehetőség a tumorsejtek kezelésére: amennyiben e sejteket a szeneszcencia nevű állapotba visszük át, akkor nem keletkeznek áttétek, és a rákos daganat növekedése is leáll. Győrffy Balázs, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Lendület Onkológiai Biomarker Kutatócsoport tudományos tanácsadója és kollégái egy olyan fehérjét vizsgáltak, amely gátolja a szeneszcencia kialakulását.

Strandolásra is alkalmas, 20 Celsius-fok körüli hőmérsékletű víz várja a Balatonhoz érkezőket a hétvégén. További jó hír, hogy az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének mérései szerint a következő hónapokban, a nyári strandszezonban a tó vízminősége – hasonlóan az elmúlt évekhez – kiváló lesz.

Freund Tamás, az MTA alelnöke, valamint Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke köszöntőjével kezdődött az a kutatói karrierfórum és információs nap az Akadémián, amelynek résztvevői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy miként lehetne Magyarországon további világszínvonalú szellemi műhelyeket létrehozni. A hallgatók ERC- és MSCA-nyertesek előadásaiból arról is képet kaphattak, hogy milyen esélyük van a magyar kutatóknak a nemzetközi pályázati versenyben.

Névadó pályázatot hirdetett az MTA Agrártudományi Kutatóközpont: annak a látogatóközpontnak keresnek találó nevet, amely az új Martonvásári Agrár-innovációs Centrum beruházásának részeként épül fel. A kiállítás azt jeleníti meg, hogy a korszerű mezőgazdaság feladata tudományos eredményekre alapozva minőségi élelmiszerrel ellátni az országot, méghozzá fenntartható módon.

A komoly pénzjutalommal járó elismerést Claire Voisin francia matematikussal megosztva, algebrai geometriában elért eredményeiért vehette át.

A négy éve leköszönt Herschel űrtávcső méréseinek most közzétett katalógusa megkerülhetetlen adatforrás lesz a csillagászok számára a következő évtizedben. Az MTA CSFK Csillagászati Intézet kutatói kulcsszerepet vállaltak az „örökségmentésben”.

Hatással van-e a tanári fizetések alakulása a diákok teljesítményére? Számít-e a tanár neme az oktatásban? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete oktatástudományi kutatócsoportja. Egyik fő megállapításuk szerint az oktatáspolitikai döntéshozóknak különösen a pedagógusi pálya kezdetén lévőkre érdemes jobban odafigyelniük.

Mi motiválja a fiatalokat, hogy külföldön folytassák az életüket? Kalandvágy, pénzkeresés, nyelvtanulás? Csak a 20-30 éves korosztályt érinti a kérdés? Tartják-e a kapcsolatot az otthon maradt családtagokkal, barátokkal a külföldre távozók? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ a Menjek/maradjak című filmsorozat holland epizódjának vetítése utáni beszélgetésen.

Kiss Csaba MTA CSFK-ban működő kutatócsoportja a Hubble és két további űrtávcső adatainak felhasználásával bukkant rá a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára. A most publikált eredmény segíthet pontosítani a holdak keletkezésének jelenlegi modelljeit, így a kozmikus múlt megismerésében is szerepet kaphat.

Az MTA elnöke nem sokkal a CEU-ügy kipattanása után felajánlotta, hogy közvetítő szerepet játszik a vitában álló felek, vagyis Magyarország kormánya és Közép-európai Egyetem között. Azóta az MTA Közgyűlése határozatban is kiállt a CEU zavartalan működése mellett, támogatva egyúttal az elnök közvetítői szándékát. Lovász László 2017. május 11-én az Akadémia Székházában fogadta a témában összehívott kerekasztal-beszélgetés résztvevőit, mintegy száz tudós és néhány meghívott újságíró jelenlétében.

A katolikus „ellenreformáció” a protestáns reformációval párhuzamosan hozzájárult az európai társadalom modernizációjához – egyebek mellett ez a legfontosabb megállapítása annak a több évtizedes kutatásnak, amelyről Wolfgang Reinhard, a freiburgi Albert Ludwig Egyetem emeritus professzora beszélt a 2012-ben alakult MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport utolsó tudományos rendezvényén.

A modell segítségével a valós hálózatokban (internet, légiközlekedési hálózat, fehérjék közötti interakciók hálózata, villamosenergia-hálózat) mérhető „gazdagok klubjai” is jól reprodukálhatóak.

Makara Judit, aki 2011-ben a Lendület program egyik nyerteseként alakította meg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben az Idegi Jelátvitel Csoportot, majd még ugyanabban az évben megkapta a Wellcome Trust senior kutatók számára kiírt támogatását (International Senior Research Fellowship of the Wellcome Trust) is, most az amerikai Howard Hughes Medical Institute, a Bill & Melinda Gates Alapítvány, a Wellcome Trust és a Calouste Gulbenkian Alapítvány közös pályázatán került a több mint 1400 jelentkező közül kiválasztott 41 nyertes közé.

A magyar mikrobiológus nevéhez fűződik a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont növénytani kutatásainak nemzetközi színvonalra fejlesztése. Az MTA néhai tagjának emlékére szervezett tudományos tanácskozást kétévente rendezik meg abban a kutatóintézetben, amelynek Kondorosi Ádám volt az igazgatója.

Új szabályozás született a Horizont 2020 (H2020) keretprogramból finanszírozott projektek esetében a versenyképes kutatói bérek elszámolhatóságának biztosítása érdekében. E szabályozás megnyitja az utat a projektalapú fizetés-kiegészítési lehetőségek szélesebb körű alkalmazhatósága előtt, ezáltal kedvezőbb helyzetet teremt a H2020-projekteken dolgozó hazai kutatók számára. A témáról május 11-én tájékoztató és konzultációs eseményen számol be az NKFI Hivatal.

Hogyan jöttek létre és miként változtak az Osztrák–Magyar Monarchia jogi keretei? Milyen jellegzetességei voltak a közjogi és a magánjogi kodifikációknak? Milyen elvek mentén folyt a közigazgatási bíráskodás? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszoltak az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottsága, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara közös tudományos ülésének előadói. A konferencián készült videó most megtekinthető az mta.hu-n.

Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető kutató szerint azonban a rák a soksejtű szervezet természetes, szükségszerű végállapota. Két lendületes kutató elméleti modellt épített fel a megújuló szövetek belső dinamikájának leírására. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk a daganatok ellen.

Az MTA és a világ legbefolyásosabb tudományos világszervezetei közös tudománydiplomáciai találkozóját, a World Science Forumot, illetve annak idei programját közösen mutatta be New York-ban, az Egyesült Nemzetek Szervezete székházában Lovász László, az Akadémia elnöke és Sumaya bint El Hassan hercegnő, a 2017-es WSF tárelnöke. Az ENSZ képviselők körében tartott konferenciát Bogyay Katalin, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője nyitotta meg.

Ablonczy Balázs történész, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője az mta.hu-nak elmondta: a 22 kutató részvételével létrejött munkaközösség nem kormányzati intézmény, hanem kizárólagosan tudományos célok mentén, a nyilvánosság előtt működő kezdeményezés.

A magyar térképtörténet talán leghíresebb darabja az a hatalmas etnikai térkép, ami a trianoni békeszerződésen lett volna a magyar delegáció csodafegyvere. A magyar térképek önhibájukon kívül csődöt mondtak, a győztesek szempontjai erősebbek voltak a valós nemzetiségi viszonyoknál. A Bátky Zsigond és Kogutowicz Károly által tervezett térkép eredeti példánya csak a közelmúltban, majdnem száz év után került elő. A térkép, amelyről az index.hu-n olvasható összeállítás, digitalizálva, georeferálva most már interneten is böngészhető.

Titokzatos hatszög a Szaturnusz északi féltekéjén, a gyűrűk szerkezetének meglepő új részletei, leszállás a Titan holdra, a kétarcú Iapetus rejtélyének megfejtése – egyebek mellett ezeket köszönhetjük a Cassini szondának és társának, a Huygens leszállóegységnek. A küldetés azonban hamarosan véget ér, és a Cassini a Szaturnuszba csapódva megsemmisül. Szabados László összefoglaló írása a több évtizedes programról és a „Nagy Finálé” várható menetrendjéről.

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban. Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett. A kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Kutatócsoport tagja beszélt az mta.hu-nak.

Az alkoholos oldatok mikroszkopikus szerkezetének hőmérsékletfüggését eddig mindössze egyetlen röntgendiffrakciós méréssorozat írta le. A metanol-víz elegyek atomi szintű szerkezetét az MTA Természettudományi Kutatóközpont és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont közös kutatása keretében elemezték.

Új kémiai módszerek új lehetőséget teremtenek a vegyészek számára, hogy hatékonyabb, egyszerűbb vagy környezetbarátabb mód nyíljon vegyületek előállítására, amelyek azután új gyógyszerek, illat- és más, funkcionális anyagok formájában hasznosulhatnak. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet munkatársai, Bakos Mária, Gyömöre Ádám, Domján Attila és Soós Tibor nemrég számoltak be egy új katalitikus módszerről, amelynek segítségével egyedi módon alakítható ki a szerves kémiában kiemelt szerepet betöltő éterkötés.

É. Kiss Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át vasárnap este Áder János államfőtől a Bolyai János Alkotói Díjat. A kutató a kilencedik kitüntetett, egyúttal az első nő, akinek odaítélték a magyar tudomány egyik legrangosabb elismerését. A díj átvételét követő rövid beszédében kiemelte, hogy az elismerés a női kutatók és a bölcsészettudományok iránti megbecsülést is jelképezi.

Milutin Milanković szerb geofizikusnak az első világháborút kényszerűen Budapesten kellett töltenie. Internálását végül kutatással töltötte, hála az MTA Könyvtára legendás igazgatójának, Szily Kálmán matematikusnak. A könyvtárban végzett munka lett az alapja a klímaváltozásokat csillagászati összefüggésekbe ágyazó elméletének. A tudománytörténeti fontosságú epizódra mostantól emléktábla hívja fel a figyelmet az MTA Könyvtár és Információs Központ olvasótermében.

Atomi felbontással térképezhetők fel a vírusok szerkezete, sejtek molekuláris összetétele fejthető meg, háromdimenziós „fényképek” készíthetők a nanovilágról – csupán néhány azok közül a lehetőségek közül, amelyeket a kutatók számára kínál a European XFEL röntgenlézer elektrongyorsítója. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jelenleg két kutatócsoport készül arra, hogy a berendezés egyik első használója legyen.

Augusz Antal helytartóhelyettes fölkérte báró Eötvös Józsefet, mondjon ötletet az országjáró körútja során Pestről Budára érkező uralkodó fogadására, mégpedig olyat, ami nem kerül sokba, de a királyt meglepi, és a népnek örömet szerez. Mire Eötvös azt javasolta, hogy a Lánchíd hídfőjénél a két oszlopra akasztassa fel Protmann rendőrfőnököt, illetve magát: ez nem kerül semmibe, a király meglepődik, a nép pedig örül. Katona Csaba történész írása a kiegyezéshez vezető bel- és külpolitikai folyamatokról az mta.hu cikksorozatában.

Az elmúlt hetek egyik központi témája az Akadémián a víz volt: kiderült, hogy a kormány döntése alapján a Nemzeti Vízstratégia tudományos megalapozását az MTA által koordinált Nemzeti Víztudományi Kutatási Program biztosítja, befejezte munkáját a víztudományi programot kidolgozó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont keretében létrehozott Koordinációs Csoport, és nemzetközi szemináriumot is tartottak a témában az Akadémia Székházában. Ez utóbbin készült az a felvétel, amely most megnézhető az mta.hu-n.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak március 29-én elmondta: fontos, hogy a CEU maradjon. Az MTA álláspontja az, hogy fontos ennek a jelentős szakmai műhelynek a fenntartása.