Jereván
| Jereván (Երեվան) | |||
 |
|||
| Jereván, háttérben az Araráttal | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Örményország |
||
| Tartomány | Jereván | ||
| Alapítás éve | i. e. 782 I. Argisti |
||
| Polgármester | Taron Margarjan 2010– | ||
| Irányítószám | 0001–0099 | ||
| Körzethívószám | 10 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 074 000 fő (2016)[1] | ||
| Népsűrűség | 5196,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 989,4 m | ||
| Terület | 227 km² | ||
| Időzóna | UTC+04:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jereván
Pozíció Örményország térképén
|
|||
| é. sz. 40° 10′ 12″, k. h. 44° 31′ 12″Koordináták: é. sz. 40° 10′ 12″, k. h. 44° 31′ 12″ | |||
 |
|||
| Jereván weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jereván témájú médiaállományokat.
|
|||
Jereván (örményül: Երեվան vagy Երևան) Örményország fővárosa és legnagyobb városa, a kaukázusi régió egyik legfontosabb ipari, kulturális és tudományos központja. A város 2798 éves, így a világ egyik legrégebbi városa.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Jereván Kelet-Örményországban, az Ararát-hegység északkeleti részén fekszik a Hrazdan-folyó völgyében. A város magasabban fekvő részét három oldalról hegyek veszik körül, délről pedig a Hrazdan – az Araksz egyik mellékfolyója, amely a Szeván-tó vizét vezeti el – két partján terül el a főváros. A terület magassága 900 és 1300 méter között váltakozik.
Éghajlat[szerkesztés]
Az éghajlat kontinentális jellegű. Bár egy szélességen fekszik mediterrán jellegű országokkal, de a nagyobb tengerszint feletti magasság és a tengerektől való nagy távolság miatt a nyarak szárazak és melegek, a telek hidegek és rövidek. Az átlaghőmérséklet 13 °C. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb az augusztus. Nyáron a hőmérséklet elérheti a 40 °C-ot, télen pedig a -15 °C-ot.
A csapadék mennyisége kevés a kontinentális éghajlat miatt, átlagosan 270–305 mm/év. A legkevesebb csapadék augusztusban, a legtöbb májusban hullik.
| Jereván éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,5 | 19,6 | 26,0 | 35,0 | 34,2 | 39,6 | 41,6 | 41,8 | 40,0 | 34,1 | 28,5 | 18,1 | 41,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,6 | 3,7 | 11,7 | 19,5 | 24,3 | 29,6 | 34,0 | 33,0 | 29,0 | 20,7 | 12,1 | 4,5 | 18,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −4,1 | −1,3 | 5,6 | 12,9 | 17,2 | 22,0 | 26,2 | 25,3 | 21,1 | 13,2 | 6,0 | −0,2 | 12,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,8 | −5,3 | 0,3 | 6,9 | 10,8 | 14,7 | 18,8 | 17,8 | 13,3 | 7,0 | 1,4 | −3,6 | 6,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −27,6 | −26,0 | −19,1 | −6,8 | −0,6 | 3,7 | 7,5 | 7,9 | 0,1 | −6,5 | −14,4 | −27,1 | −27,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 22 | 25 | 30 | 37 | 44 | 21 | 9 | 8 | 8 | 27 | 23 | 23 | 277 |
| Havi napsütéses órák száma | 93 | 113 | 161 | 177 | 241 | 297 | 344 | 331 | 279 | 210 | 138 | 93 | 2477 |
| Forrás: World Meteorological Organisation | |||||||||||||
Történelem[szerkesztés]
Korai történelem[szerkesztés]
A város területe már az i. e. 4. évezredtől kezdve lakott, az első megerősített települések a bronzkorból Sengavit, Karmir Blur, Karmir Berd és Berdadzor voltak. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy i. e. 782-ben I. Argisti urartui király egy Erebuni (Էրեբունի) nevű erődöt alapított a mai főváros helyén, miután e térséget elfoglalta, és birodalmához csatolta. Az észak-kaukázusi népek elleni védelmül, illetve az általa elfoglalt területek ellenőrzése céljából több erődöt alapított (pl. Argistihinili), ezek egyike a Jereván ősének számító Erebuni.
Az urartui fennhatóság alatt öntözőcsatornák és víztározók épültek. Az i. e. 6–4.századig az Akhaimenida Birodalom fontos erődítménye volt. I. e. 582-ben a szkíták lerombolták a várostól 30 mérföldnyire fekvő Karmir Blur erődöt. Az i. e. 4. és az i. sz. 3. század közötti időszakról nem ismerünk történelmi adatokat, ezért ezt a korszakot Jereván sötét éveinek nevezik. I. sz. 301-ben az örmények felvették a kereszténységet, és az 5. században megépült Jereván első temploma, a Péter-Pál templom (1931-ben lerombolták).
Idegen uralom (658–1827)[szerkesztés]
658-ban a várost elfoglalták az arabok. Ezután a település sokáig az Európa és India közti karavánutak egyik fontos kereszteződése volt. A 7. század óta hívják Jerevánnak, ekkor a perzsa uralom alatt álló Örményország fővárosa volt. A 9. és a 11. század között az örmény Bagratuni Királyság egyik fontos városa volt. Ezután a szeldzsuk törökök foglalták el, majd 1387-ben Timur Lenk uralma alá került, aki kifosztotta a települést. Stratégiai jelentősége miatt gyakran cserélt gazdát Perzsia és a törökök között, 1513 és 1737 között például 14-szer.
1604-ben I. Abbász sah uralma alatt több tízezer örményt deportáltak Perzsiába, melynek köszönhetően a lakosság 80%-a muszlim, és csak 20%-a volt örmény. Az 1670-es évek-ben Jean Chardin francia utazó járt a városban, és bemutatta azt a Chardin lovag úr utazásai Perzsiában és a Kelet más helyein[2] című könyvében. 1679. június 7-én egy erős földrengés teljesen romba döntötte a települést. A Safavid dinasztia uralma alatt Jereván és környéke a Chukursaad (Irevan) Beglerbégség közigazgatási egységhez tartozott. 1747-től a Perzsa Birodalomnak alárendelt Erivan Kánság része volt egészen 1828-ig.
A cári Oroszország uralma alatt (1828–1917)[szerkesztés]
.jpg)
Az orosz–perzsa háború (1826–1828) idején az oroszok Ivan Paszkevics vezetésével 1827. október 1-jén elfoglalták a várost, melyet 1828-ban hivatalosan is feladtak a perzsák, így az orosz uralom alá került. A turkmencsaji béke után megindult az örmény lakosság visszatelepülése Perzsiából és Törökországból. Az 1829-ben a hazaérkezett örményeknek egy új negyed épült. A település politikai és gazdasági súlya egyaránt elkezdett növekedni. A régi épületek egy részét lerombolták és helyükbe új, európai stílusúakat emeltek. I. Miklós cár 1837-es látogatására a település már elnyerte az ujezd székhelye rangot.
1854-ben készült el az első városrendezési terv. Ugyanebben az évben adták át a Szent Hripszime és Szent Gajane kollégiumot és az angolkertet. 1874-ben Zacharia Gevorkian megnyitotta az első nyomdát, 1879-ben pedig az első színházat. 1898-ban megnyílt az első közkönyvtár, és a városnak vasúti összeköttetése volt Alekszandropollal, Tiflisszel és Dzsulfával. 1913-ban megindult a telefonszolgáltatás, melynek akkoriban 8 előfizetője volt.
A századfordulóra Jerevánnak 29 000 lakosa volt, melynek 49%-a azeri, 48%-a örmény, 2%-a pedig orosz nemzetiségű volt.
Rövid függetlenség (1917–1920)[szerkesztés]
Az 1917-es októberi orosz forradalom után a grúz, örmény és azeri vezetők létrehozták a független Kaukázusontúli Köztársaságot. Ez azonban rövid életűnek bizonyult, és darabjaira hullott. Így Jereván 1918. május 28-án a független Örmény Köztársaság fővárosává vált. 1919. május 16-án megalakult a Jereváni Állami Egyetem elődje, mely a 2. nemzeti egyetem volt a Kaukázuson túl.
1920. november 29-én a 11. Vörös Hadsereg elfoglalta az örmény fővárost. A függetlenségpártiak megpróbálták visszafoglalni 1921 februárjában, de 1921. április 2-án végleg szovjet kézbe került.
Szovjet időszak (1920–1991)[szerkesztés]
_and_Ararat_Mountains).jpg)
A szovjet időszak idején a főváros modern ipari és tudományos központtá és egymilliós nagyvárossá fejlődött.
Az 1920-as években indult meg a város átépítése Alekszandr Tamanjan örmény építész tervei szerint. Tamanjan sugaras szerkezetű várost tervezett, melynek megvalósításához sok történelmi épületet, templomokat, mecseteket, bazárokat, karavánszerájokat és a perzsa erődöt is le kellett rombolni. Helyükbe az akkori sztálinista építészetet a nemzeti stílussal ötvöző épületek kerültek.
1965-ben a genocídium 50. évfordulóján Jerevánban 24 órás szovjetellenes tüntetést tartottak azért, hogy a szovjet hatóságok ismerjék el a genocídium tényét. A város 1968-ban ünnepelte alapításának 2750. évfordulóját. 1981-ben készült el a metró első szakasza. 1988-89-ben a hegyi-karabahi konfliktus miatt a teljes azeri lakosság elmenekült.
A függetlenség elnyerése után (1991–)[szerkesztés]
A Szovjetunió széthullását követően 1991. szeptember 21-én Jereván a független Örmény Köztársaság fővárosává vált. Az önállóság elnyerése után a Szovjetunió gyöngyszemének tartott ország és fővárosa komoly problémákkal szembesült. Eltűnt a korábbi hatalmas szovjet piac, és a két szomszédos országgal, Azerbajdzsánnal és Törökországgal a hegyi-karabahi konfliktus miatt rendkívül feszültté vált a viszonya. A városban nem volt áram, gáz és benzin, fűteni csak fával lehetett. 1996-ra az ország megegyezett Iránnal az olaj és más egyéb termékek szállításáról és az áramtermelés is újraindult.
2001-ben elkészült az új székesegyház. Megindult egy nagyszabású városfejlesztés, melynek keretében a régi, szovjet épületek helyébe új, korszerű lakóházakat emelnek. A turizmus is kezd fellendülni, ennek egyik jeleként 2007-ben adták át az első sétálóutcát, az „Északi sugárutat”, mely az operaháztól a Köztársaság térre vezet.
Közigazgatás[szerkesztés]
Jereván városa önmagában egy tartomány Örményország 11 tartománya közül. A várost 12 körzetre (Համայնք) osztották fel, melyek mindegyike közösségekre (Թաղամաս) tagolódik.
A főváros polgármesterét mindig az örmény elnök jelöli ki.
| körzet | örmény név | népesség (2011) | terület (km²) |
|---|---|---|---|
| Adzsapnjak | Աջափնյակ |
|
25 |
| Arabkir | Արաբկիր |
|
12,35 |
| Avan | Ավան |
|
8,37 |
| Davtasen | Դավթաշեն |
|
6,71 |
| Erebouni | Էրեբունի |
|
48,41 |
| Kanaker-Zejtoun | Քանաքեր-Զեյթուն |
|
8,10 |
| Kentron | Կենտրոն |
|
14,20 |
| Malatia-Szebasztia | Մալաթիա-Սեբաստիա |
|
25,80 |
| Nork-Maras | Նորք-Մարաշ |
|
4,60 |
| Nor Nork | Նոր Նորք |
|
14,47 |
| Noubarasen | Նուբարաշեն |
|
18,11 |
| Sengavit | Շենգավիթ |
|
40,50 |
Gazdaság[szerkesztés]
Jereván Örményország ipari központja. Az ipar legfőbb ágazatai a gépipar, vegyipar, textilipar és az élelmiszeripar, különösen a brandygyártás, mely világhírű. Az egyik legfontosabb konyakgyár az Ararát Konyakgyár. A főváros nemcsak az örmény nagyvállalatok központja, hanem jó néhány nyugati nagyvállalat is kezdi idehelyezni székhelyét, például a Lycos.
A város Örményország kereskedelmi központja is. Itt található az Örmény Nemzeti Bank, az Örmény Értéktőzsde és több kereskedelmi bank.
Oktatás[szerkesztés]
Jereván egyetemei a következők:
- Jereváni Állami Egyetem
- Jereváni Orvosi Egyetem
- Örmény Műszaki Egyetem
- Jereváni Nyelvészeti Egyetem
- Jereváni Pedagógiai Egyetem
- Jereváni Állami Zeneakadémia
- Orosz-Örmény Állami Egyetem
- Amerikai Egyetem
Közlekedés[szerkesztés]
Jereván közlekedésének gerincét az 1981-ben épült metró adja. Ezenkívül fontos szerepet játszanak még az iránytaxik, az úgynevezett ertoughajin taxik. Ezek a mikrobuszok előre meghatározott útvonalakon járnak, és bárhol le lehet őket inteni, vagy ki lehet belőlük szállni a városközponton kívül.
A főváros Örményország fő közlekedési csomópontja, itt találkoznak a legfontosabb főutak és vasútvonalak. A városnak két repülőtere van, a központtól 15 km-re lévő Zvartnotszi nemzetközi repülőtér és az Erebuni repülőtér, ám az utóbbit gyakorlatilag nem használják.
Látnivalók[szerkesztés]
A fővárosban kevés a régi korból származó műemlék, köszönhetően a város 20. századi átépítésének. A legrégebbi időkből származó látnivalói közé tartozik egy urartui és római erőd. A modern korból viszont sok híres látnivalója van:
- A Matenadaran levéltár, mely számos értékes ősi örmény, görög, szíriai, héber, római és perzsa dokumentumot őriz.
- A Köztársaság tér, a főváros szíve, közepén szökőkúttal, oldalán a külügyminisztériummal, a Mariott Hotellel, a főpostával, lakóházakkal, és az Örmény Történelmi Múzeummal. A tér kövezete felülről nézve egy örmény szőnyeghez hasonlít.
- A Világosító Szent Gergely-katedrális, a város 2001-ben elkészült új székesegyháza.
- Az Örményország Anyácska szobor (Mayr Hayastan) a Haghtanak-parkban (Győzelem park), mely a város hősi halottaira emlékeztet. Talapzatában egy múzeum található.
- A Tsitsernakaberd, az örmény népirtás halottainak emlékműve, közelében a Genocídium Múzeummal.
- A Cascade, egy lépcsősor, mely a központi városrészt köti össze a Győzelem parkkal. Tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a városra.
- Az Északi sugárút, a 2007 végére elkészülő sétálóutca, mely az operaházat köti össze a Köztársaság térrel.
A Cascade lépcsősorról érdemes megjegyezni, hogy nem csupán a közlekedést szolgáló felszíni lépcső, hanem egy a hegyoldalba vájt teraszos építmény, melynek felszínén számos szobor, növényterasz és szökőkút van, és a belső része ad otthont a Cafesjian művészeti múzeumnak.[3] A Cascade-ban kiállító híresebb művészek a teljesség igénye nélkül: Barry Flanagan, Jaume Plensa, Fernando Botero, Maylee Christie, François-Xavier Lalanne, David Breuer-Weil, Dale Chihuly, Peter Woytuk, Joana Vasconcelos.
Szórakozás[szerkesztés]
A szabadidő eltöltésére sok lehetőség van.
A fővárosban sok, akár nemzetközi hírnek is örvendő múzeum van. A Matenadaran örmény és ókori népek kéziratainak világhírű gyűjteménye. Az Örmény Történelmi Múzeum a Nemzeti Galériával egy épületben, a Köztársaság téren található. Ezeken kívül ismert még az Erebuni Erődmúzeum, a Genocídium Múzeum és a Parajanov Múzeum.
A város leghíresebb koncertterme az operaház. Repertoárjában az örmény nemzeti daraboktól a nemzetközi klasszikusokig mindenfajta mű megtalálható. A leghíresebb filmszínházak a Moszkva és a Nairi Mozi.
Az éjszakai élet legkedveltebb színhelyei az Astarl, a One és a Relax Nightclub, a L'Orange, The Club és a The Shramrock Tavern bárok.
Sport[szerkesztés]
Jereván legnépszerűbb sportága a labdarúgás. Jelentősebb klubjai a volt szovjet bajnok Ararat, a tizenegyszeres örmény bajnok Pjunik, a Mika és a Bananc.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Érdekességek[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
|
|
|
Jereváni rádió[szerkesztés]
A jereváni rádió külön viccfajtát képviselt a szocialista időkben. A legismertebb talán a következő:
- – Igaz-e, hogy Moszkvában a Lenin téren Volvókat osztogatnak?
- – A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem a Lenin téren, hanem a Moszkva téren, nem Volvókat, hanem Volgákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
A „jereváni rádiót” azóta is annak kapcsán szokás emlegetni, ha egy lényegi különbséget apró módosításként tüntetnek föl.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://armstat.am/file/article/nasel_01.07.2016.pdf
- ↑ Voyages de monsieur le chevalier Chardin en Perse et autres lieux de l’Orient
- ↑ Jereván és Gyumri – 3000 éves városok
Források[szerkesztés]
- Sergey Vardanyan:Örményország fővárosai Apolo 1995 , ISBN 5807907787
- G. Zakoyan, M. Sivaslian, V. Navasardian: Az én Jerevánom Acnalis 2001, ISBN 9993090204
- Bagi Éva: Kövek zenéje. Örményországi barangolások Pronett Invest Kft. 2003, ISBN 9632066979
- Jereván és Gyumri – 3000 éves városok, kalandutazó
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Yerevan.ru - The capital of Armenia online (Russian)
- Armenica.org
- Jereván az Armeniapedia.org-on
- Jereván a Cilicia.com-on
- Armenia Info-Jereván
- Képek
|
